A tudatossu00e1g a tudattalan bevilu00e1gu00edtu00e1sa, tudatba emelu00e9se a harmadik tudatszinten, u00e9s az u00f6nvalu00f3val kapcsolu00f3du00e1s, a belsu0151 ku00e9pessu00e9gek kibontakoztatu00e1sa a negyedik tudatszinten.
A tudatos du00f6ntu00e9s valu00f3di belsu0151 tudu00e1son alapulu00f3 szabad vu00e1lasztu00e1s, amellyel valu00f3su00e1gkorrekciu00f3k hajthatu00f3k vu00e9gre.
A Tudatossu00e1g a gondolkodu00e1s fu00f6lu00f6tti szint, eru0151sebb, mint a gondolat, u00e9s azt iru00e1nyu00edtja, ku00e9zben tartja. A tudatossu00e1g a u201cvalu00f3su00e1g-rezgu00e9seku201d vilu00e1gu00e1ban lu00e9tezu00e9s, amelynek a gondolat alu00e1rendelt, mint teremtu0151 eszku00f6z.
Az ember tudati fejlu0151du00e9se felgyorsu00edthatu00f3, ha megfelelu0151 fu00f3kuszt u00e9s tu00e1mogatu00e1st kap. A tudati fejlu0151du00e9st a mindennapi u00e9letu00fcnk vu00e1ltozu00e1sa, a problu00e9mu00e1k hatu00e9kony megoldu00e1sa, a kitu0171zu00f6tt cu00e9lok elu00e9ru00e9se, az u00e9rzelmi u00e1llapot rendezu0151du00e9se, az u00f6nazonossu00e1gunk, u00f6nbizalmunk u00e9s u00f6nkifejezu0151du00e9su00fcnk fejlu0151du00e9se, a valu00f3su00e1gunk iru00e1nyu00edtu00e1su00e1nak visszaszerzu00e9se hitelesu00edti. Ru00f6viden az u00e9letminu0151su00e9gu00fcnk lu00e1tvu00e1nyos javulu00e1sa – azon a teru00fcleten, ahol a prioritu00e1saink vannak – tudu00f3su00edt bennu00fcnket arru00f3l, hogy a tudati fejlu0151du00e9s u00fatju00e1n ju00e1runk. Szubjektu00edven pedig ju00f3l u00e9rezzu00fck magunkat a bu0151ru00fcnkben.
Mivel az Ideagu00e9n ru00e9szu00fcnk felelu0151s a fejlu0151du00e9su00fcnku00e9rt, u00e9rdemes kiaknu00e1zni a benne rejlu0151 bu00f6lcsessu00e9get, amely az alu00e1bbi ku00e9pessu00e9geket (is) magu00e1ban foglalja:
1.- Szintu00e9zis
az Anyag a Tudat tu00fckru00f6zu0151du00e9se, melyben a Tudat u00fajra felismeri u00f6nnu00f6n MAGu00e1t, u00e9s u00fajraegyesu00fcl meghu00f3du00edtva egy su0171ru0171bb anyagi valu00f3su00e1got…a szellem u00edgy egyre mu00e9lyebben hatja u00e1t az anyagot, u00edgy teremt folyamatosan. A teremtu00e9s folyamatos, most is tu00f6rtu00e9nik u00e9ppen, u00e9s minden pillanatban, pulzu00e1lu00f3 ritmusban az elku00fclu00f6nu00fclu00e9st az egyesu00fclu00e9s ku00f6veti…kilu00e9gzu00e9s, belu00e9gzu00e9s…a Lu00e9lekzu00e9s…a lu00e9lek-tudat az, melyben a szellem u00e9s anyag egyesu00fclu00e9se vu00e9gbemehet. A Lu00e9lek nem polu00e1ris, hanem a dualitu00e1s u00fatju00e1n u00fajraegyesu00fclu0151, tudatosodu00f3 minu0151su00e9g. Mu00edg a polaritu00e1sban a ku00e9t pu00f3lus tu00e1volodu00f3, szu00e9ttartu00f3, addig a dualitu00e1sban ku00f6zeledu0151, kiegu00e9szu00fclu0151. A vaskori idu0151minu0151su00e9g a polaritu00e1snak, a szu00e9tszu00f3ru00f3du00e1snak, az elalvu00e1snak, a kilu00e9gzu00e9snek felel meg, mu00edg az aranykori idu0151minu0151su00e9g a belu00e9gzu00e9snek, ku00f6zeledu00e9snek, a dualitu00e1s u00fatju00e1n u00fajraegyesu00fclu0151 pu00f3lusoknak, a felu00e9bredu00e9snek. A teremtu00e9s alsu00f3 nu00e9zu0151pontja a Darwinizmus (az anyag vu00e9letlenszeru0171 vu00e1ltozu00e1sa), amely nem lu00e1tja, u00e9rzu00e9keli a tudat/szellem teremtu0151 ereju00e9t, u00e9s az anyagot a maga gondolkodu00e1si fu00e9loldalu00fasu00e1gu00e1ban elvu00e1lasztva szemlu00e9li az azt u00e9ltetu0151 teremtu0151 impulzustu00f3l, a tudattu00f3l. A Darwinizmus nem u00e9rti, hogy az anyag u00f6sszesu0171ru0171su00f6du00f6tt tudat, fu00e9ny rezgu00e9sformu00e1ban. A teremtu00e9s mu00e1sik pu00f3lusu00fa felsu0151 nu00e9zu0151pontja (ez nem jobb) a teremtu0151 szellem (Isten) akciu00f3ju00e1ban hisz, amely lu00e9trehozta az anyagot, de tagadja, hogy az ugyanolyan u00e9lu0151 (csak su0171ru0171bb), mint maga a teremtu0151, u00e9s vissza is hat a tudatra. Tudat u00e9s anyag egymu00e1st teremtik folyamatosan, csupu00e1n egy u00e1talakulu00e1si fu00e1zisa ugyanannak az u00c9Lu0150 ERu0150NEK, INTELLIGENCIu00c1NAK (ami nem MENTALLIGENCIA).
nEz a szu00e9tvu00e1lasztu00e1s fu00e9loldalas lu00e1tu00e1st eredmu00e9nyez, u00e9s ku00e9ptelen teljes vu00e1laszt adni. A teremtu00e9s valu00f3di szemlu00e9lu00e9se, a szintu00e9zis lu00e9trehozu00e1sa az EGYsu00e9g megu00e9rtu00e9su00e9n u00e9s megu00e9lu00e9su00e9n keresztu00fcl lehetsu00e9ges, amikor a felu00e9bredt lu00e9lekben az ANYAg (teremtmu00e9ny), u00e9s a SZELLEM (teremtu0151) u00fajraegyesu00fcl.
nAmint megu00e9rtju00fck u00e9s elfogadjuk, hogy mindku00e9t minu0151su00e9gben egyszerre vagyunk jelen a valu00f3su00e1gunkban (teremtu0151 u00e9s teremtmu00e9ny), u00e9s u00fajra emlu00e9kezni kezdu00fcnk a teremtu00e9s nyelvu00e9re – ami a mu00e1gia – megszu0171nik a a kiszolgu00e1ltatottsu00e1g-u00e9rzu00e9su00fcnk.
2.- Integru00e1lu00e1s
Amikor az Ideagu00e9n ru00e9szu00fcnk formu00e1ban van, ku00e9pesek vagyunk gyorsan beintegru00e1lni a szu00fcksu00e9ges tudu00e1st, u00e9lettapasztalatokat. Ez nagyban felgyorsu00edthatja a fejlu0151du00e9su00fcnket, mert u201cnem kell elmennu00fcnk a faligu201d ahhoz, hogy u00e9rzu00e9kelju00fck a falat, u00e9s vu00e1ltoztassunk. A fejlu0151du00e9si intelligenciu00e1nknak ez fontos ru00e9sze, amely megku00f6nnyu00edti az u00e9letu00fcnket, miku00f6zben az u00e9ber figyelem u00e1llapotu00e1ban ku00f6nnyedu00e9n szu00e9tvu00e1lasztja a lu00e9nyeges elemeket a lu00e9nyegtelenektu0151l. Kicsit olyan ez, mikor ku00f6nnyen, gyorsan, ju00f3l tanulunk, u00e9s ju00f6nnek az eredmu00e9nyek. Ezt azonban nem a feju00fcnkkel csinu00e1ljuk, csupu00e1n engedju00fck mu0171ku00f6dni az u00f6sszegzu0151 ku00e9pessu00e9gu00fcnket. Segu00edtu0151 szakmu00e1ban mu00e1soknak is sokkal ku00f6nnyebben tudunk utat mutatni, ha u00e9rzu00e9kelju00fck az u0151 helyzetu00fcket u00e9s az elakadu00e1saikat, falaikat.
Minden tapasztalat, amit magunkba fogadunk (elfogadunk u00e9s feldolgozunk), az a fejlu0151du00e9su00fcnket szolgu00e1lja. Az integru00e1lu00e1s sikeressu00e9gu00e9hez ki kell kapcsolnunk a minu0151su00edtu0151, cu00edmku00e9zu0151, dobozolu00f3 elmu00e9nket, amely elu0151re megu00edtu00e9lne egy helyzetet, u00e9s a negatu00edv cu00edmku00e9kkel pru00f3bu00e1lnu00e1 tu00e1vol tartani a u201cnemku00edvu00e1natos tapasztalatokatu201d. Ezzel egyoldalu00faan torzu00edtva az u00e9rzu00e9kelu00e9su00fcnket.
3. tisztu00e1n-lu00e1tu00e1s
Ez egyfajta ru00e1lu00e1tu00e1st jelent a dolgokra, helyzetekre magasabb nu00e9zu0151pontbu00f3l. Amikor u00e1tlu00e1tunk egy nagyobb ku00e9pet, akkor az u00f6sszefu00fcggu00e9seket is jobban megu00e9rtju00fck, u00e9s ez befolyu00e1solja azt, amilyen du00f6ntu00e9st hozunk az adott helyzetben. A ru00e1lu00e1tu00e1s intelligenciu00e1ja feltu00e9telez egy befolyu00e1s-mentes ku00fclsu0151 nu00e9zu0151pontot. Ideagu00e9n karakteru00fcnknek megvan az a ku00e9pessu00e9ge, hogy messzebbru0151l, tisztu00e1bban lu00e1ssunk, u00e9rzu00e9kelju00fcnk.
A ru00e1lu00e1tu00e1s intelligenciu00e1ja alapozza meg a stratu00e9giai gondolkodu00e1st.
4.- Intuu00edciu00f3
