Fészekgén XV. – A fizikai test, egyensúlytalanságok, allergiák


Warning: Attempt to read property "ID" on null in /home/belsokij/public_html/wp-content/plugins/learndash-elementor/src/views/themes/ld30/topic/index.php on line 87

15.- fizikai test egyensúlytalanságok allergiák

Ma már tudjuk, hogy minden egyes sejtünk tudatos, azaz bizonyos szempontból az egészen belül önálló intelligenciával rendelkezik, önálló életet él. Éppen ezért a sejtek, és a szervezet működése általában a tudat irányítása alatt áll, azaz tudatilag befolyásolható. Vagyis mi döntjük el mindenkor, milyen állapotban legyünk, saját magunk irányítjuk a testi folyamatainkat is a kozmikus törvények mindenkori keretei között. Ha ezt felismerjük, sokat tehetünk azért, hogy minél magasabbra hangoljuk a testi funkcióinkat,

Liszt/mag – apa, apaság belső ellenállás

Tej/laktóz – anya, anyaság belső ellenprogram

pollen – termékenység, utódlás, nemzés belső ellenprogram

Az apánk letiltakozása= fiúknál az apaságunk letiltakozása (termékenységi problémák, párkapcsolat-hiány, akadályozó külső körülmények…stb mutatják)

Az anyánk letiltakozása= lányoknál az anyaságunk letiltakozása (termékenységi problémák, párkapcsolat-hiány, akadályozó külső körülmények …stb mutatják)

Mit jelent spirituális értelemben felnőni?

Ekkor a test-tudatossága megemelkedik, és nem a test irányítja tovább az életünket, hanem a tudatosságunk, ami ezen a testen keresztül egyre kisebb akadályokba ütközve fejeződik ki. Az összekapcsolódás egy folyamat, ami évekig is eltarthat. Egy hozzászoktatás a magasabb rezgésű élethez. Ez a folyamat átrendez körülöttünk sok mindent. Kapcsolatokat, lakóhelyet, családot például. Amikor átalakulunk, ezeket könnyen „kinőhetjük”, és például költöznünk kell egy másik helyre, ami jobban megfelel a megváltozott rezgésünknek. Ugyanígy egy kapcsolat is kiüresedhet, és továbblépünk belőle, vagy egy „munka”. A kényszermunkáink ebben az átalakulásban ugyanúgy megszűnnek, mint az érdekkapcsolataink, amiket a régi hitrendszereink tartottak össze, amikben a régi szerepeinket játszottuk. 

Azt tapasztaltam, hogy a baráti kapcsolataink, majd a párkapcsolatunk, azután a „munkánk”, a spiritualitáshoz, a szexualitáshoz és a pénzhez való viszonyunk, legvégül pedig a „rendszerhez” és a szüleinkhez, gyermekeinkhez való viszonyunk alakul át. Ezekből a szerepeinkből, – rögzült képeinkből, amiket róluk hordoztunk – mind kilépünk, némileg párhuzamosan, egyikből a másik után. Felszámoljuk azokat az identitásokat, amiket számunkra biztosítottak, és ezzel egyik kapaszkodót, mankót a másik után engedjük el. Tanulunk önállóan járni.

A személyes változásunk a korábbi világképünk teljes feloldódását vonja maga után.

error: Content is protected !!