Fészekgén VIII. – A gyermektelenség más szemmel


Warning: Attempt to read property "ID" on null in /home/belsokij/public_html/wp-content/plugins/learndash-elementor/src/views/themes/ld30/topic/index.php on line 87

8. A gyermektelenség más szemmel

Anya (v)iszony

A gyermektelenség oka, hogy aki még nem nőtt fel (tudatilag gyerek), annak nem lesz gyereke addig, amíg nem vállalja a felnövést, amíg maga is gyerek akar maradni tudat alatt. 

Az egyik látens oka a gyerektelenségnek (valamilyen külső akadály képében, pl meddőség, meddő társ…stb), az ellenállás-program az azonos nemű szülőnkkel szemben. Amíg elutasítja valaki az anya-apa-mintát, ezzel benne tartja magát a tudati gyermekkorban, ahol még ellenálló sértett gyereket játszik. Ha az azonos nemű szülővel kapcsolatos az ellenállása, akkor ennek lehet egyik következménye, hogy nem lesz gyereke, azaz nem lesz belőle addig apa-anya, amíg ezt abba nem hagyja. Ezt jól mutatják az anya-apa függések, ellenállások, felelősséghárítások, konfliktusok, illetve testi elváltozások, betegségek, amik a nemző-szerveket érintik. Az anyánkkal való terhelt viszonyunk komoly gátja lehet az anyaságunk megélésének, mert az anya és az anyaság “egy áramkörön” helyezkedik el, így az egyik elutasítása egyben a másik blokkolásával is jár. Ha érintettek vagyunk, és felfedezzük magunkban az “anya-iszonyt”, megítéljük, kritizáljuk anyánkat…stb, akkor érdemes ennek feloldásán dolgozni, és helyreállítani az egészséges anya-képet. E nélkül a görcsös kísérletek a gyermekvállalásra sorozatosan kudarcba fulladhatnak, mert hiába vágyunk mindennél jobban a gyermekre, ha közben a tudattalan kódjainkban az elutasítás a parancs. Ez utóbbi irányít, amíg aktív.

Feladat - az anyakép feltérképezése

Válaszolj az alábbi kérdésekre magadnak a füzetedbe – őszintén.

1. -Mit nem szeretek anyámban?

2.- Mit nem csinált jól (vagy mit mulasztott el) anya, amiért haragszom rá?

3.- Mit szoktam kritizálni anyámban?

4.- Miért nem tartom alkalmas/jó anyának?

5.- Mit kellett volna máshogy csinálnia, hogy nekem jó legyen?

6.- Milyen a képem anyámról? 

7.- Ha egyetlen jelzővel kéne leírnom, mit mondanék rá?

8.- Mi az első/legerősebb érzés, amit érzek, ha anyára gondolok?

9.- Mi a legnegatívabb, legzavaróbb érzésem, ha anyára gondolok?

10.- Milyen gondolatból jön ez az érzés?

11.- Mennyire voltam elégedett anyámmal gyerekkoromban 1-10 skálán? (ahol 1=semennyire, 10= tökéletesen)

12. A fenti válaszaid alapján szerinted mennyire egészséges, vagy sérült (negatív, elutasító, terhelt) az anyaképed 1-10 skálán? (ahol 1=teljesen sérült, 10= tökéletesen egészséges)

A válaszokból láthatóvá válik a “belső véleményed” anyáról, és az, hogy mennyire elutasító/negatív ez a kép.

Ha a 11-12. kérdéseknél a pontszámod 5 alatt van, akkor érintett vagy, (még akkor is, ha már van gyermeked, (de például van egy terhelt kapcsolatod az anyával, vagy az anyósoddal) és az anyaképed helyreállítása időszerű.

Pótgyerekek-gyermekpótlékok

A másik lehetséges oka – bár ez nem is annyira ok, mint inkább jelzés, következmény – a gyermektelenségnek, ha már “van gyerekünk”, azaz valakit behelyeztünk a gyerekszerepbe, akivel szemben szülőként viselkedünk. Ez sok esetben a saját anyánk, akiről nem váltunk le, vagy akire vigyáznunk kell, de lehet egy testvér is, vagy akár egy társ, sőt kutyák-macskák is betölthetik a gondoskodásra szoruló pótgyermek funkciót. Aki benne van ezekben a helyzetekben, sokszor nem ismeri fel az “anyaimitátor” szerepet, amelyet játszik, – természetes neki a gondoskodás, amit szeretetnek kódol – és nem érti mi akadályozza abban, hogy saját utódja legyen. Ilyenkor érdemes megvizsgálni, hogy van-e olya személy (lény) az életünkben, akiről úgy gondoljuk, hogy gondoskodnunk kell, vagy vigyáznunk, figyelnünk kell rá, vagy felelősséggel tartozunk érte, vagy szokatlanul erős az érzelmi kötődésünk hozzá, amit nem indokol a helyzet.

Főként nőkben a gondoskodási ösztön kifejeződési lehetőséget, tárgyat keres magának, és ha nem az utódokra irányul, akkor másra fog. Ugyanez érvényes az “örökanyák” esetében, akiknek már kirepültek a gyerekei a fészekből, de még nem sikerült az anyaszerepből elengedni magukat.

Anyavédelmezők - Erős nők férfiszerepben Anya mellett

Anya-társ – az elvált szülőknél, vagy ahol az Apa meghalt – apa helyére állt be – az anyafüggés fennmarad, amíg anya újra társat nem talál, vagy ő maga a helyzete felmérését követően fel nem bontja a láthatatlan szerződést, amivel elkötelezte magát az “anyatárs” szerepében. Ez egy tipikus párkapcsolati blokkoló program, és csak a közvetett hatása a gyermektelenség súlyosabb esetben (a hiányzó alkalmas társ miatt).

Azt láttuk, hogy általában a kisebbik testvér (lány-gyerek) lép be ebbe a szerepbe az apa (anyatárs) távozásakor. Ez egy erős szövetséget eredményez az anya-gyerek viszonyon túlnőve. Amennyiben anya sérült a váláskor, akkor egyfajta férfigyűlölet, feminista közös platform is kialakulhat.

error: Content is protected !!