Énzőgén VII. – Ellenségkép


Warning: Attempt to read property "ID" on null in /home/belsokij/public_html/wp-content/plugins/learndash-elementor/src/views/themes/ld30/topic/index.php on line 87

VII. Ellenségkép

ELLENSÉG DEFINÍCIÓ: ROSSZ, VESZÉLYES, ÁRTHAT/ÁRTANI FOG NEKEM VAGY ANNAK AMI/AKI NEKEM FONTOS.

ítélet = ROSSZAT AKAR 

erőhatás/erősebb lehet nálam = VESZÉLYES 

hatalma van = ÁRTÓKÉPES 

célpont = ELÉRHET

Ellenség-veszélyességi szintek

(az határozza meg, hogy mennyivel erősebb nálam, és mennyire “rossz”indulatú)

  • életveszélyes (a saját vagy a szeretteim életére tör) pl egy halálos vírus, betegség
  • egzisztencia-veszélyes (tönkreteheti az egzisztenciámat, a jó híremet, vagy a szeretteimét) pl egy rosszindulatú újságcikk, karaktergyilkosság
  • kapcsolat-veszélyes (tönkreteheti egy fontos kapcsolatomat) pl a férjem szeretője
  • anyagilag-veszélyes (anyagi kárt okozhat) pl egy betörő
  • pozíció-veszélyes (veszélyezteti a megszerzett pozíciómat) pl egy karrierista rosszindulatú kollega, aki a helyemre pályázik
  • egészségre-veszélyes (kárt tehet a testemben) pl egy adalékanyag vagy egy virágpollen)

Ellenség stádiumok

  • még nem történt meg, de bármikor megtörténhet = lehetőség (krónikus veszélyhelyzet) pl Covid járvány alatt, amíg nem kapom el. Látom az ellenséget, de engem még nem ért el.
  • Már itt van, elkezdődött = akut veszély helyzet pl.most lett pozitív a tesztem. Elért, célba talált.
  • Már megtörtént, vége van, de a hatása még itt van =PTSD poszt-traumás stressz szindróma pl.kigyógyultam, de poszt-covid tüneteim vannak. 

Kimenetelek

 – Legyőztem és megerősödtem. = nyertes

  • Legyőztem, de meggyengültem, veszteség ért. = sebesült nyertes
  • Vesztettem és meggyengültem, veszteség ért. =sebesült vesztes
  • Legyőzött, mindent elvesztettem. =vesztes

Kollektív ellenségképek

Megmondjuk, ki az ellenség: a médiából ömlik az aktuális ellenségkép. Tömegek állnak be mögé, teszik a sajátjukká, és harcolnak érte vagy ellene szavakkal, tettekkel. Amikor sikerül közös kollektív ellenségképet létrehozni, akkor az összeadódó félelemenergiák harcba hívják az ellenfelet. Csak idő kérdése a megjelenése azok világában, akik éltetik az ellenségképet.

A politika, a propaganda, a reklámok (félj a betegségtől, itt a gyógyszer) melegágyai az ellenségkép gyártásnak. Jól felfogott üzleti és hatalmi érdekeik mentén befolyásolják tömegek tudatát, hogy elérjék a kívánt viselkedést.

Ezzel sem kell harcolnunk, mert ez az alacsony tudatszintű rendszerek sajátossága. Elég, ha nem fogyasztjuk tartalmaikat, és távol maradunk virtuális csatamezőiktől.

A szülők ellenségképe

Nagyban befolyásolja a saját ellenség-képünket, mivel az nagyrészt öröklött. Megkereshetjük a mintázatokat, hogy mi ellen/miért harcoltak a szüleink, nagyszüleink, milyen mögöttes érték/gondolat/igény/félelem volt a küzdelmük mögött (mit akartak elérni, mi motiválta őket), és ezeket megvizsgáljuk a saját életünkben.

Például apám mindig a hülye főnökével harcolt, aki ráadásul hasonlított az agresszív apjára. Utált ezzel az emberrel dolgozni, nem szerette a munkáját, mégsem hagyta ott. Mintázata: apám irányít, az árnyékában élek, és küzdök vele, de nem merek lelépni. Még mindig erősebb nálam – ő a főnök. Én mennyire jövök ki a főnökömmel? Apámmal? Mennyire vagyok önálló, rugalmas a munkámban? Hányszor váltottam munkahelyet, amikor nem szerettem a munkám? Vállaltam-e, megcéloztam-e főnöki pozíciót?

“AMI ELLEN HARCOLSZ, AZT ERŐSÍTED, és megidézed”

Ellen-kultúra

Paradoxonok működtetik a valóságunkat.

Jó ha tudjuk, hogy minden, amit a poláris gondolkodásunkkal létrehozunk, annak az ellenkezője is létrejön a világunkban. Majd egy idő után találkozunk vele. Nem azért, hogy ártson, hanem épp azért, mert a két pólus egyesülni vágyik. Az általunk elutasított ellenoldal az elfogadásunkra vágyik. Mi meg félünk tőle…..mindaddig, amíg elutasítjuk. Így védekezni, harcolni fogunk, vagy menekülünk előle, ellenállunk neki. Pedig azért jelent meg a világunkban, mert hozzánk tartozik.

Minden ellenségünk egy elutasított, kizárt részünk. Egy veszélyes idegen, akit nem ismerünk. Mert soha nem mentünk közel hozzá. Nem akartuk, nem mertük megvizsgálni. A teljességünk hiányának a bizonyítéka.

Minél erősebben zárjuk ki, ítéljük meg, utasítjuk el, annál nagyobbra nő, és annál nagyobb erővel töri ránk az ajtót. Saját lehasadt részeink elől nem menekülhetünk.

Az ellenállásunk táplálja, ezzel adunk át energiát neki. A kiáramló félelmünk, gyűlöletünk, undorunk…stb olyan energialöket, ami az “ellen-felünkben” (milyen kifejező: az ellenkező felünk, vagy másik felünk, aminek ellenállunk) fegyverré válik és ellenünk fordul.

AMIT ELUTASÍTOK A VILÁGOMBAN, AZ EGY BELÜL ELUTASÍTOTT RÉSZEM (A SZÁMŰZÖTT).

Vedd elő a füzeted

Feladat – vizsgáld meg az ellenség-képed, és megküzdési képességedet

Válaszold meg az alábbi kérdéseket

Énkép – Ellenségkép

1. Mi az, ami először eszedbe jut a “harcról”?

2. Mi az, amit legjobban utálsz másokban, ami kiveri a biztosítékot nálad?

3. Mi az, ami ellen harcolsz (harcoltál), küzdöttél az életedben?

4. Mi az, amiért hajlandó vagy harcolni, azok az értékek, amiket meg kell védeni?

5. Min kéne javítani a világban?

6. Mi az, amit a legnehezebb elérni (kihívás)? Mit tettél eddig, hogy elérd?

ÉN(ön)-védelem

7. Mennyire biztonságos a világ?

Teljesen – eléggé – kicsit – semennyire

8. Mit teszel éles helyzetben, ha konfliktusba kerülsz?

(Írd le röviden a legutóbbi szituációt)

9. Mik azok a helyzetek, amikben nem tudod megvédeni magad, amikben alulmaradsz?

Mit teszel ilyenkor?

10. Kik vannak “fölötted” (előtted), akikhez alkalmazkodnod kell (akik erősebbek, vagy fontosabbak nálad)?

11. Kit vagy hajlandó – bármi áron – megvédeni?

Önreflexió

12. Mit mutat rólam az ellenségképem? A kép megfordítása: mitől félek valójában?

13. Honnan jön az ellenség-képem?

14. Ez az én ellenségem/félelmem?

error: Content is protected !!