Énzőgén IX. – A harcos szerep hatása (következmények)


Warning: Attempt to read property "ID" on null in /home/belsokij/public_html/wp-content/plugins/learndash-elementor/src/views/themes/ld30/topic/index.php on line 87

IX. A harcos szerep hatása (következmények)

Küzdelem az élet dolgaiban

Csak küzdelem árán lehet előrehaladni – attitűd.

Megküzdött életek – garantált nehézségek (a nehézségek bevonzása garantált)

A nehézség-küzdés legalizáló hatása: enélkül az eredmény érvénytelen

Ön-megerősítési kényszer 

HA MEGKÜZDÖTTEM ÉRTE - MEGÉRDEMLEM? ÍGY MINDIG KÜZDENED KELL.

Miért örülünk jobban a nehezen megszerzett, megküzdött eredménynek?

Mert ilyenkor a győzelem nem “véletlen”, hanem az erőnk és az erőfeszítésünk bizonyítéka. Azt “megérdemeltük”. A küzdelem mintha az érdemmel kötődne össze a kollektív tudatban. Ha valaki sokat küzd valamiért, akkor végül megérdemelten nyeri el a jutalmát, amikor célba ér. Ez a nehézségre, küzdésre programozott attitűd az általános. Pedig messze elmarad attól az erőtől, amivel könnyedén képesek vagyunk (lennénk, ha használnánk) kielégíteni a szükségleteinket.

ERŐSZAK - ami körbejár, és visszatér

ERŐSZAK = AZ ERŐ TORZULÁSA

Énzőgén részünk legerősebb fegyvere az akaraterő. Ha ezzel a fegyverrel visszaélünk, akkor jelenik meg az erőszak. Két módja van a visszaélésnek:

  1. Az akaraterő másokra kényszerítése: – másokon elkövetett erőszak

Amikor nem a saját világunkban teremtünk, hanem beavatkozunk másokéba, az manipulációnak számít. Főként, ha erősebbek vagyunk korunknál, pozíciónknál, tudásunknál, vagy akár testi erőnknél fogva, és ezt az erőtöbbletet arra használjuk, hogy mások világába úgy avatkozunk be, hogy ők azt nem kérték, megjelenik az erőszak. Mindegy, hogy jószándékkal tesszük-e, ha nem kaptunk engedélyt a beavatkozásra. A jószándékú beavatkozás a burkolt erőszak. A rosszindulatú a nyílt erőszak. Később vissza fog térni hozzánk másoktól az az erőszak, amit adtunk, és akkor az ellentétes szerepben megtapasztalhatjuk, hogy milyen visszakapni. Mert biztosak lehetünk benne, hogy fogunk találkozni egy nálunk is erősebbel, akitől visszajöhet a tapasztalat. Ügyesebbek ebből az élményből megtanulják a leckét a be nem avatkozás fontosságáról, és megtartják az én-határaikat.

KARD ÁLTAL VÉSZ, KI KARDOT RAGAD?

2. Nem élünk az akaraterőnkkel: – önmagunkon elkövetett erőszak

A meg nem élt, elfojtott, nem használt erő degenerálódik, és kitör. Ilyenkor számíthatunk rá, hogy vagy belőlünk buggyan ki váratlanul és hevesen, mint egy vulkánkitörés a bennünk felhalmozódott, lefojtott erő, vagy a környezetünktől áramlik felénk az erőszak, mintegy tükrözve a belső erőszakot, amit magunkon követtünk el azzal, hogy nem engedtük hatni, megnyilvánulni az erőnket.

BIZTOS VERESÉG: HA MEG SEM PRÓBÁLOD.

Fejlődés blokk

Amíg folyik a harc a túlélésért, addig a fejlődés fel van függesztve. Mert minden energiát le fog kötni a túlélés-küzdelem.

Életünknek azokon a területein, ahol még harcban állunk, vagy még fel sem vettük a harcot kívül, és ezért bennünk zajlik a harc nem tudunk továbblépni addig, amíg meg nem vívtuk a csatánkat.

A harcképesség a teljes, egészséges személyiség része. Csak amikor már megéltük a Harcos részünket, van elegendő harci tapasztalatunk, megjártuk az élet csatamezőit, kielégítettük az alapszükségleteinket, akkor tudjuk áttranszformálni az erejét. Onnantól, hogy a belső csataterünket felszámoljuk, már nem kell külső küzdelmeket vívnunk. De ezt a fejlődési fázist sem ugorhatjuk át a békére hivatkozva. Harcos részünk edzése az életünk konfliktusaiban éppen olyan, mint az immunrendszerünk megerősödése azáltal, hogy kisebb dózisban sokféle kórokozóval, behatolóval találkozik, gyakorol és megfelelő védekezési, megküzdési stratégiát képes kialakítani. 

A tapasztalt Harcos felismeri a veszélyt, és nagyobb küzdelem nélkül képes elhárítani.

Amikor sok konfliktus van körülöttünk, épp ezt a részünket fejlesztjük, erre fókuszálunk – másra ilyenkor nem is tudunk – így a harcművészetünkben, a konfliktuskezelésünkben fejlődünk éppen. Persze csak akkor, ha tudatosítjuk a helyzetünket, és nem azonosulunk teljesen a harcban elfoglalt szerepünkkel. Ha képesek vagyunk felismerni a harc értelmét.

Testi szint

az immunrendszer érintettsége
PAJZSMIRIGY-ZAVAR.

Az immunrendszerünk a belső testi hadseregünk. Az állapota mutatja, milyen viszonyban állunk a harccal. Mindaz a küzdelem, amit életünk külső vásznán nem vívunk meg – a testünkben válik belső harccá. Minden olyan kórképünk, amiben az immunrendszer érintett/főszereplő, a meg nem nyilvánított belső harcainkról beszél.

A következő fejezetben a pajzsmirigy működésén keresztül vizsgáljuk meg a harcos részünk állapotát.

error: Content is protected !!