A 3. tudatszinten Duális gondolkodás a pénzről
Az „elég” világa, az elégedettek földje
Mi mozgatja a pénzt (az anyagiakat) a 3. tudatszinttől?
A Bizalom.
Mit jelent a bizalom? Azt a tudást, hogy minden mindig VAN. A VAN tudása, és az ehhez kapcsolódás.
A NINCS ennek tagadása, és az önkizárás a VAN-ból.
Minél magasabb a valódi bizalomszint (ősbizalom), annál erősebb az anyagi flow. Ez már játszmáktól mentes, win-win helyzeteken alapuló kapcsolódás a pénzzel és a többiekkel.
1 lépés: az egyensúly megtalálása (a sok és a kevés között félúton= mennyi az ideális?)
Sem sok, sem kevés, hanem ELÉG= a mérték-tartás megtanulása
MÉRTÉKET TARTANI= BENNE LENNI A SAJÁT PILLANATOMBAN
A mérték a „személyes és dinamikus elég”:
Az „ELÉG” SZEMÉLYES. Mit jelent ez?
A MÉRTÉKre nincs külső mérce. Minden egyes pillanatban Te vagy a mérleg, aki megméri, eldönti, épp mennyi az elég. Csakis Te tudhatod, hogy mennyi az elég Neked.
Ez egyéni, és nem külső mérce. Egy belső döntés.
Az ELÉG BELÜL VAN. Személyes, nem összehasonlítható mások „elég”-jével.
Az „ELÉG” DINAMIKUS. Mit jelent ez?
Az ELÉG mindig a pillanatban van: MOST!!
Minden pillanatnak megvan a saját elég-szintje, ami elégedettséget okoz.
Ne rögzítsd az elég-szintet, mert az minden pillanatban élő, változó, mozgó, friss.
Az „elég” nem összehasonlítható a korábbi elég-szinttel. Ami ma „elég”, az holnap lehet kevés, vagy sok/fölösleges.
Mivel az elég a pillanatban van, és személyes, az elégre NINCS SZABÁLY.
A jövőben bizonytalanság van: NEM, NINCS.
Az elég mindig a jelenben MOST van, ezért csak a jelenben MOST kapcsolódhatok hozzá.
Mindig csak a jelenben, MOST lehetek elégedett. A jelen bizonyosság.
A jelenben MINDIG VAN ELÉG…mindenkinek (nekem is LEHET). A jelen lehetőségekkel teli. Ennek a tudása ŐS-BIZALMAT eredményez.
Ez a tudás, felismerés BIZTONSÁG-érzést szül, és ELÉGEDETTSÉGet.
Ez szükségtelenné teszi, hogy akár magamat, akár másokat kirekesszek a szükségletek kielégítéséből. Nem okoz választási kényszert én és te között.
Én és Te: azt jelenti, hogy Én is és Te is tudhatunk, szerethetünk, képesek lehetünk, hitelesek lehetünk, kifejezhetjük magunkat.
Nem kell többé versenyeznünk az erőforrásokért, mert azok korlátlanul a rendelkezésünkre állnak. Azokból csak választanunk kell, aszerint, mit kívánunk kifejezni, megnyilvánítani. Ez a BŐSÉG világa.
Ez az állandó, korlátlanul hozzáférhető VAN nem teszi szükségessé a felhalmozást, tartalékolást (a tartalékolás, halmozás a hiánytudat jele), és leszoktat a pazarlásról (ami a hiánytudat kompenzációja- egy külső biztonságpótlék), de ugyanúgy feleslegessé teszi a lemondást az álmainkról, arról, amit meg szeretnénk valósítani.
Ez idealizmusnak tűnik, de csupán a racionális ELME számára mond valamit ez a címke. Az ELME fél ettől az idealizmustól, mert ez álarctalan, és láthatóvá teszi az álarcokat, hazugságokat.
A VAN tudata/tudása ELÉGség-tudatot eredményez. Az elégedettség, megelégedettség azt jelenti, hogy mindig tudom, mire van szükségem, és mennyire. Az ELÉG az intelligens mértéktartás. Ez minden pillanatban más és más, nincsenek előre rögzített szabályai. Az ELÉG a JELENben van. Nincs szüksége tervezésre, és múltbeli tapasztalatokra. Minden pillanatban spontán megújulóan friss.
Ebben a tudatállapotban JELEN időben elégedettséget tapasztalok. Egy feltétel nélküli, korlátlan lehetőséghalmazt, egy áramlást, aminek a része vagyok.
Eltűnt a sok és a kevés.
Eltűntek a külső korlátok, feltételek, ítéletek, elvárások (ahogyan azokat a gondolkodásomban felszámoltam).
Hogyan kapcsolódhatok ehhez a MINDIG VAN ELÉGHEZ, a bőség pillanatához?
A MOSTban, a pillanatban kapcsolódhatok, ha jelen vagyok. Akkor, ha „ÉN VAGYOK”. Ez a jelen idejű vagyok kapcsolódik a pillanathoz, a MINDIG VANhoz.
Ez önmagam feltétel nélküli ELFOGADÁSÁT jelenti. A bizalom megélését.
Az Én vagyok-nak mindig van.
Ha én tagadom magam: „ nem vagyok”, akkor kizárom magam a létezésből, a pillanatból, a jelenből. Ha én „MÉG nem vagyok..”, akkor csak leszek. Ekkor nem vagyok JELEN a pillanatban, hanem a jövőbe száműztem magam, ahol bizonytalanság van, és „még nincs”. Ez a „még nem vagyok..” gondolatom ezzel a bizonytalansággal, „ninccsel” kapcsol össze (ami félelmet gerjeszt, az ismeretlentől való félelemet), és megszüli azt a tapasztalatomat, hogy BIZONYTALANSÁGBAN VAGYOK, ÉS NEKEM NINCS. Hiányban tart. Ha kivetítem magam a jövőbe, akkor nem vagyok jelen, és hiányt élek meg: a jelen-létem és azon keresztül a minden van (az elég) hiányát.
A „MÁR nem vagyok…”-gondolat ugyanezt a hiányt, bizonytalanságot idézi elő, mert a jelenből – ahol a MINDEN VANnal kapcsolódhatnék – száműz a múltba, ahol MÁR NINCS, és megszüli az elvesztés félelmét, a halálfélelmet, és azon keresztül a NEKEM NINCS tapasztalatát.
A jelenlétünk hiánya, önmagunk tagadása a „NEM” így teremt hiányt, elégedetlenséget számunkra.
Azok, akik a veszteségtől félnek, a múltbeli énjükkel azonosulnak. Az “én” a múltban ragadt.
Azoknál, akik a képtelenség-programot futtatják, a jövőbeli “én” mindig távoli ideálképe az, ami én-kép-zavart okoz.
Az „IGEN”-ÉN VAGYOK a jelenidejű létezéshez kapcsol, ahol MINDEN VAN. Ez megszüli a NEKEM VAN elég tapasztalatát, az elégedettséget. Az „ÉN VAGYOK” igent mondása magamra a kapcsolódásom a MINDEN VAN bőség-állapotához, ami folyamatos áramlásban tart.
Az ÉN VAGYOK jelen idejű átélésével a bőség személyes tapasztalattá válik. Áramlásban vagyok, biztonságban vagyok. Ez küzdelemmentes létezés, feltétel nélküli elfogadás, szeretet és öröm.
Az ELFOGADÁS, az önelfogadás (ÉN és TE elfogadás feltétel nélkülisége)
A SZERETET, az önszeretet (ÉN és TE feltétel nélküli szeretete)
A BIZALOM, az önbizalom (ÉN és TE bizalom, az egyenrangúság egyensúlya) – a bizalom kiegyensúlyoz
Mit hoz számomra az „ÉN VAGYOK” (címke-, feltétel-, identitás-nélküli) állapota?
A nyugalom,
a bőség,
a biztonság,
a teremtő erő,
az elégedettség,
az öröm,
az egyensúly megtapasztalását.
Amit megENGEDEK magamnak és másoknak, az VAN, létezik számomra. Abból nem vagyok kizárva, mert már nem zárom ki magamat vagy másokat belőle.
Ami előtt megnyílok feltétel nélkül, az megnyílik számomra.
Nincs más dolgom, mint felismerni ezt, és felszámolni minden gondolati-érzelmi-szokásban rögzült akadályt, blokkot, ami gátolja, hogy ennek a bőség-áramlásnak a része legyek, ezt tapasztaljam. Lebontani az engem a BŐSÉGTŐL-BIZALOMTÓL-BIZONYOSSÁGTÓL-BIZTONSÁGTÓL elválasztó falat,. A „NEM VAGYOK” falát, ami elzár az ÉN VAGYOK megtapasztalásától. Amikor nincs többé elválasztottság bennem, amikor VAGYOK, akkor bőségben vagyok.
A gondolkodásunk alapállása, nézőpontja változott meg.
EGYENSÚLY az, ami az emberben jön létre, mikor benne egyenlítődik ki a két pólus, és az energia, és helyreáll a BIZALOM-BIZTONSÁG-BŐSÉG.
Óriásoknak: Légy Buddha!
Ha eddig ragaszkodás, birtoklás túlsúlyod volt, mindig kapni akartál, akkor kezdj el adni, elengedni, továbbáramoltatni. Ezzel beindítod a változást, az új dolgok belépését. Vizsgáld meg, mire van valóban szükséged, és mi az, ami csak hamis biztonságpótlék.
Kezdj el leszokni a külső biztonságpótlékaidról. (Ezek a bizalom-hiányodat tükrözik). Ébreszd fel magadban az alvó BIZALMAT, hogy belső biztonságra lelj. Adj tovább mindent, amire nincs szükséged. Amit fölöslegesen birtokolsz, az Téged birtokol, megköt.
Figyelj rá, hogy ne ess a másik végletbe! Nem kell elszegényedned, de szabadulj meg a fölöslegedtől! Váltsd át a szükségtelen javakat a többi jólétfaktorra, amiből hiányod van.
Egyenlítsd ki a számlát. Ahány embert eddig lenyomtál, annyit emelj fel. Akitől elvettél, annak adj vissza, vagy helyette annak, akinek szüksége van rá. Amennyit mások tettek érted, annyit tegyél Te is másokért.
Fogadd el mások igényeit is veled egyenrangúnak, légy bőkezű másokkal is, ne csak magaddal. Kezdj el időt szánni a másik három jólét-faktorra az életedben. Éld át az érzelmi és szellemi örömöket is.
Állj meg, gyere vissza a jelen pillanatba – kapcsolódj az elégedettségedhez. Érzékeld a bizalmat, biztonságot. Meditálj – ürítsd ki az elméd, légy csendben.
Törpéknek: Légy Zorba!
Ha eddig mindig csak adtál mindenkinek, mindenkin segítettél, feltétel nélkül, ingyen szétosztottál mindent, és cserébe nehezedre esett kérni, vagy elfogadni másoktól, akkor Neked az elfogadást kell megtanulnod. Ne akarj mindig adni.
Ismerd el a valódi szükségleteidet, ne tagadd meg őket, és ami azokhoz kell, azt fogadd el másoktól és magadtól. Gyakorold az elfogadást, és az igényeid megnyilvánítását, a kérést. Nyisd ki a “kapni-kaput”, és fejezd ki a szándékod arra, hogy kiegyenlítődjön a túladásod. Ne légy hálás az ajándékokért, és ne akard viszonozni őket, mert ezek a kiegyenlítődésedet szolgálják. Fogadd el őket örömmel és feltétel nélkül. Tudd, hogy VAN, és engedd meg, hogy LEGYEN neked is.
Állj a sor elejére, aminek eddig a végén álltál. Fogadd el a saját igényeidet másokéval egyenrangúnak, ne tégy másokat magad elé. Zárd el az energia-lefolyóidat. Mondj nemet az egyensúlytalan helyzetekre. Az Óriások nem a játszótársaid. Azok felé fordulj, akik adnak, és fordulj el azoktól, akik elvesznek.
Igényeld vissza azt az energiát, amit úgy adtál másoknak, hogy nem kaptál cserébe semmit.
Lépj ki a szegénységi fogadalmaidból, és vállald fel a földi, testi életet, aminek a része az öröm, az élvezet, a pénz, a szerelmeskedés, a testi érzelmek kifejezése, a testi szükségletek kielégítése. Vedd használatba a tested, szeresd, gondozd. Ismerd meg az érzéseidet, érzékeidet bűntudat nélkül. Lépj ki a szégyen gyászából, élj a földön, és élvezd. Táncolj!
A május az a hónap, amikor a kollektív mintában a Birtokgén személyiségrész felerősödik, és még jobban láthatóvá válik, mint máskor. Használd ezt az időt arra, hogy megvizsgáld az anyagi helyzetedet, szükségleteidet, viszonyaidat, a saját mintáidat a birtoklással, pénzzel, anyagiakkal kapcsolatban. Indulj el a Bizalom felélesztése felé, hogy valódi biztonságot nyerj. Tegyél meg legalább egy lépést az anyagi egyensúlyod helyreállítása érdekében.
2. MI LESZ A KÖVETKEZŐ LÉPÉSED MOST, HOGY EZT TUDOD? MILYEN DÖNTÉST HOZOL? MIN VÁLTOZTATSZ?
3. MENNYI IDŐT ADSZ MAGADNAK ARRA, HOGY MEGTEDD AZT, AMIT ELDÖNTÖTTÉL?
